EREF fizioterápia - Gyógytorna Székesfehérváron

A betegvizsgálat és a személyes jelenlét fontossága

blog-image

Sokszor keresnek fel minket ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel a páciensek:

-„Fáj a térdem, tudna mutatni gyorsan pár gyakorlatot, ami segíthet?”

-„Levették a gipszet, van olyan videó, ami alapján tudom végezni otthon a tornát?”

-„Megműtötték a vállam, össze tudna írni olyan gyakorlatokat, amivel tudok erősíteni egyedül is? Gyógytornára eljárni nincs időm.”

Nézzük meg, hogy mi a probléma ezekkel.



Miért fontos a betegvizsgálat és a személyes megjelenés a gyógytornásznál (is)?  

  • Egyértelműnek tűnhet, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden páciens, minden eset más és más. Persze vannak olyan szempontok, melyeket követ a gyógytornász például egy-egy sérülés után, de ezt mindig egyénre szabottan. Mindenki mást bír, máshogy regenerálódik. 

  • Betegvizsgálat fontossága: Minden esetben betegvizsgálattal kezdünk, melyet lássuk be nehéz telefonon elvégezni vagy úgy, hogy nem tartózkodunk egy helyen a pácienssel. A vizsgalat általában az alábbi elemeket tartalmazza: 

  • Anamnézis felvétel: a páciens kikérdezése, leletek, képalkotó vizsgálat eredményeinek áttekintése 

  • Problémás terület megtekintése, látszik-e valami elváltozás, duzzanat, heg stb. 

  • Tapintással keressük a fájdalmas, nyomásérzékeny területet, vizsgáljuk a duzzanat mértékét, a lágyrészképletek állapotát 

  • Mozgásvizsgálattal felmérjük az ízületek mozgásterjedelmét, megfigyeljük van-e fájdalom a mozgások közben 

  • Izomerő vizsgálattal a környező izmok állapotát térképezzük fel 

  • Speciális tesztek során a problémára specifikus vizsgálatok segítségével átfogóbb képet kapunk  

Ezek alapján állítjuk fel a funkcionális diagnózist ( mely nem egyenlő az orvosi diagnózissal!). A funkcionális diagnózis nekünk, gyógytornászok számára informatív. Ez alapján dolgozunk a további foglalkozásokon a pácienssel. Egy példán keresztül: csípő fájdalom esetén érkezhet valaki csípő atrhrosis (kopás) diagnózissal, ez azonban számunkra kevés információ a gyógytornát illetően. A betegvizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy bizonyos irányokban beszűkült a csípő ízület mozgása, akkor ez lesz a funkcionális diagnózis, a torna során erre koncentrálunk ebben az adott esetben. 



Miért nem szeretünk látatlanban vagy vizsgálat nélkül gyakorlatokat javasolni?

Szintén hoznék egy példát:  Térdfájdalom. Az, hogy tudjuk valakinek a térde fáj, nem sok mindent mond el számunkra. Valójában a térdízület  funkcionálisan 3 ízületből áll. Combcsont-sípcsont, sípcsont-szárkapocscsont, combcsont-térdkalács közötti ízületek. Mindegyik ízületnél található ízületi tok, szalagok, porc, környező izmok és ínak, szóval rengeteg képlet, melyeknek mind-mind lehetnek problémái. Sőt, lehet, hogy a térd körül megélt fájdalmat nem is az ott található képletek eltérése okozza. Kisugározhat például a csípőből, derékból is. Még ha van is egy meglévő orvosi diagnózis, képalkotó vizsgálattal alátámasztva, akkor is csak a saját vizsgálatunk alapján tudjuk meghatározni, hogy mit tudunk fejleszteni a gyógytornával, milyen irányba induljunk el, mi legyen a fizioterápiás célkitűzés. Ehhez adódnak még hozzá a páciens saját céljai, ugyanis nem mindegy, számára mi a fontos a terápiás folyamatban. El tudjon menni a kisboltig, vissza tudjon térni a munkába vagy éppen szeretne újra sportolni. Ezek mind-mind személyenként változó tényezők, melyeket a gyógytornász figyelembe vesz a terápia során. Nos, talán belátható, hogy nem létezik térdfájdalomra, sőt semmilyen fájdalomra egy-egy mágikus gyakorlat.  

  • Visszajelzés. A gyógytorna során nagyon fontos számunkra a páciens reakciója. Lehetséges, hogy a nagy átlag ugyanolyan problémával egy adott gyakorlatot vígan megcsinál, de másnak túl erős fájdalmat generál, kellemetlen, bármilyen furcsa érzés jelentkezik közben. Ezeket fontos figyelembe venni, ez alapján módosítani a gyakorlat felépítésén. Amennyiben fájdalomról van szó, annak mértékét fel kell mérni, belefér-e vagy nem, kell- e változtatni vagy épp próbáljunk még pár ismétlést belőle. Ezeket a személyes jelenlét nélkül majdnem lehetetlen megítélni. 

  • Kivitelezés. Nem mindegy, hogyan végezzük az adott gyakorlatot. Gondoljunk csak bele, ha azt kéri valaki, hogy hajlítsuk be a könyökünket, hányféleképpen tudjuk azt megtenni? Variálhatjuk az alkar helyzetét, felfelé vagy lefelé néz a tenyér, hüvelykujj van felül, de a vállízületet is többfajta helyzetbe kerülhet egy szimpla könyökhajlítás során. Továbbá az sem mindegy, hogy ugyanezt a gyakorlatot milyen testhelyzetben végezzük. Állva, háton, oldalt fekve. Minden esetben más-más izomcsoportok dolgoznak, a testhelyzetek változtatásával máshogy hat a gravitáció, emiatt nagyon fontos a pontos meghatározás és a szükséges korrigálás a gyógytorna során.  

  • Rendszeresség. A helyes kivitelezés mellett nagyon fontos, hogy a gyógytornát rendszeresen végezzük. Ebben pedig sokszor segít, ha személyesen meg kell jelenni, ott gyógytornász felügyelete mellett kell elvégezni a gyakorlatokat. Sokszor a páciensek is elmondják, hogy otthon nincs idejük, kedvük, motivációjuk a gyakorláshoz vagy éppen sokkal előbb feladják az adott gyakorlatot, mert nincs ott senki, aki bíztatja, motiválja őket.  



 Mit vigyünk haza ebből: 

  • A gyógytornász munkájához elengedhetetlen a betegvizsgálat, amely sokszor időigényes folyamat és személyes jelenlétet igényel  

  • Minden eset más és más, nincs mágikus gyakorlat semmire sem 

  • Egy adott mozdulat kivitelezése többféleképpen lehetséges 

  • Fontos a páciens azonnali visszajelzése a torna során  

  • A gyógytorna, főleg egy rehabilitációs folyamat, hosszabb ideig tarthat. Az a probléma, amely hosszú évek alatt alakult ki, nem várható, hogy pár hét alatt megoldódik. Természetesen van kivétel.  

  • Ahhoz, hogy eredménye legyen a tornának érdemes azt szakember felügyelete mellett végezni.