Általánosságban elfogadott tény, hogy a „helytelen” ülő vagy álló pozíció, a „nem megfelelő módon végzett” előre hajlás okozhat gerinc körüli fájdalmakat, úgy, mint derékfájás, nyaki fájdalmak és így tovább. Valójában a helyzet az, hogy ezen állítások klinikailag egyáltalán nincsenek alátámasztva.
Gondoljunk bele, egyénenként mennyire eltérő felépítéssel rendelkezünk, emiatt hogyan lehetne egy olyan „helyes” tartást definiálni, amivel megelőzhető a mozgásszervi fájdalmak kialakulása. Azt hiszem, ha létezne egy ilyen tartás az egyes tevékenységek közben, akkor nem is beszélgetnénk annyit a derék, nyak és egyéb fájdalmakról, nem igaz? Ennek ellenére, rengeteg olyan eljárással, eszközzel találkozhatunk, melyek a helyes testtartás elérését szolgálva ígérnek fájdalommentességet.
Mi okozza valójában a fájdalmat?
Vegyük például az ülő munkát. Ebben az esetben szintén nem a „helytelen” ülés az, amivel probléma van, hiszen mint előbb kitértünk rá, ilyen valójában nem létezik, hanem a mérték, az ülő munkával eltöltött idő. 8-10 vagy akár több órát is eltöltünk ebben a pozícióban egy nap során. Nem nehéz belátni, hogy mindegy is milyen helyzetben töltjük, ez rengeteg időt jelent. Az ember alapvetően nem arra lett kitalálva, hogy ilyen hosszasan egy adott pozícióba „bemerevedjen” és legyen ez akár ülés akár állás, teljesen mindegy. Bármilyen „helyes” is az a felvett testtartás, mindig ugyanazokat az izomcsoportokat használjuk, melyek ezáltal túlterheltté, feszessé válhatnak, míg a nem használt izmaink elsorvadnak. Ez az izomegyensúly felborulás már okozhat mindenféle fájdalmat, panaszt. Tehát a probléma valójában nem magában a testtartásban, hanem a mozgáshiányban keresendő!
Ezek mellett nincs továbbá bizonyíték arra sem, hogy az előre hajlás derékfájdalmat okozna. Ennek ellenére sokan már egy tiltott mozgásként tekintenek rá és teljesen száműzik a mindennapi mozgások közül, pedig ez a gerincnek egyáltalán nem tesz jót. Természetesen például egy szokatlan pózban való nehéz súly emelése okozhat akut derékfájdalmat, de itt sem magával az adott gerincmozgással van a probléma.
Teljesen más a helyzet akkor is, amikor valaki derékfájdalommal küzd és bizonyos
testhelyzeteket provokatívnak talál, de ebben az esetben sem az adott testhelyzet a fájdalom oka, hanem csak előidézheti vagy fokozhatja azt. Ez gyógytornászként a
funkcionális diagnózis felállítása során nagyon fontos tényező számunkra. Egyes esetekben pont, hogy egy egyenes derékkal történő ülő pozíció is lehet fájdalomfokozó helyzet és arra is van példa, hogy ha ezt erőltetjük a páciensnél, annak ellenére, hogy folyamatosan fokozza a fájdalmát, csak rontunk az állapotán. Ebből következik, hogy az egyes helyes testtartást biztosító segédeszközök használatán is érdemes elgondolkodni. Vajon ezek akkor megszüntetik a hosszú ideje fennálló fájdalmat?
Biztosan mindenki hallott valamilyen praktikát az évek során, a helyes ülés megtanulását, a deréköv viselését, a talpbetét használatát. Sajnos a fájdalom jóval összetettebb annál, mint, hogy egy-egy ilyen praktika megoldást jelentsen rá. Természetesen sok esetben, ezek segíthetnek a komfort fokozásában, de általában hosszú távú eredményt nem hoznak, épp amiatt mert a megoldás sem egy statikus, helyesnek vélt helyzet meglétében keresendő. Ülhetünk ilyen meg olyan helyesen, vehetünk hiper-szuper méregdrága széket, ha az egész napunkat egy adott pozícióban töltjük, kompenzáció nélkül, akkor teljesen mindegy.
Összegezve tehát, mik azok a tényezők, melyek segíthetnek elérni a fájdalommentességet:
A mozgás: maga a rendszeres fizikai aktivitás, de maga a pozícióváltás is. Van egy jó mondás erre „The next position is the best position”. Annyit tesz, hogy a legjobb testtartás a következő testhelyzet. Ne merevedjünk be egy adott pozícióba, csak azért mert valaki szerint ez a „helyes”! Emellett kompenzáljuk a rengeteg ülést, például egy jó hosszú sétával vagy a kedvenc testmozgásunkkal.
Keressünk egy nyugodt testhelyzetet. Higgyük el, hogy ezzel nem teszünk rosszat a gerincüknek.
Változtassunk a hozzáállásunkon a testtartásunkkal kapcsolatban, ugyanis a gerincünk egy erős, alkalmazkodó és megbízható szerkezet.
Derékfájdalmat, nem csak egy bizonyos dolog okoz, számtalan tényező szerepet
játszik a kialakulásában (melyet a szakembernek is meg kell ismernie):
rendszeres mozgás jelenléte (aerob és ellenállásos egyaránt)
táplálkozási szokások
alvásminőség
testsúly
pszichoszociális egészségi állapot (pl.: stressz, lelkiállapot)
Mit vigyünk haza ebből?
Ha kényelmes a görnyedt ülés, a feltett lábakkal való ülés, ha keresztbe tett lábakkal vagy éppen fejjel lefelé a széken szeretsz ülni, akkor ülj úgy!
Kényelmes neked ez a pozíció? Akkor nem ezzel fogsz kárt okozni a gerincedben.
Ne egy konkrét dolgot hibáztassunk, mert ennél jóval összetettebb a fájdalom kialakulása és annak megélése.
Források:
Slater, D., Korakakis, V., O’Sullivan, P., Nolan, D., & O’Sullivan, K. (2019). „Sit Up Straight”: Time to Re-evaluate. The Journal of Orthopaedic and Sports Physical Therapy, 49(8), ó562–564. https://doi.org/10.2519/jospt.2019.0610
Steffens, D., Maher, C. G., Pereira, L. S. M., Stevens, M. L., Oliveira, V. C., Chapple, M., Teixeira-Salmela, L. F., & Hancock, M. J. (2016). Prevention of Low Back Pain: A Systematic Review and Meta-analysis. JAMA Internal Medicine, 176(2), 199–208. https://doi.org/10.1001/jamainternmed.2015.7431
https://www.physio-network.com/blog/injury-prevention-at-work/