Talán a legtöbbünknek ismerős jelenség, hogy egy kisebb sérülés esetén is viszonylag gyorsan előkerül a fagyasztóból a jégzselé vagy akár a mirelit zöldborsó. Vajon napjainkban mennyi relevanciája van a sérülések jegeléssel történő kezelésének?
Talán a legtöbbünknek ismerős jelenség, hogy egy kisebb sérülés esetén is viszonylag gyorsan előkerül a fagyasztóból a jégzselé vagy akár a mirelit zöldborsó. Vajon napjainkban mennyi relevanciája van a sérülések jegeléssel történő kezelésének?
Az úgynevezett "RICE" protokoll (R=Rest-pihentetés, I=Ice-jegelés, C=Compression-kompresszió, E=Elevation-megemelés) valójában 1978-ból származik. A kutatás szerint a jegelés csökkentette a gyulladást, ezáltal enyhítette a sérüléssel járó fájdalmat és duzzanatot, emiatt számos területen alkalmazták a különböző típusú sérülések vagy műtéteket követően. 14 évvel később ezt a fajta szemléletet felváltotta a "PRICE", amely az előzőek mellett a "P", mint „protection”, vagyis védelem komponenst is belefoglalta a protokollba. Nem sokkal később a „PRICE”-t „POLICE”-ra cserélték: "POLICE", mint P=Protection (védelem), OL=Optimal Loading (megfelelő terhelés), I=Ice (jegelés), C=Compression (kompresszió), E=Elevation (megemelés). Látható, hogy az eddigi protokoll új elemmel bővült, ez a megfelelő terhelés. Ebben az időben már számos kutatás kimutatta, hogy a sérülés korai szakaszában végzett megfelelő mechanikai terhelés segíti a sejtek regenerációját, míg a pihentetés, amit a legkorábbi protokollban láthattunk bizonyítottan késlelteti a felépülést.
Azt már régóta tudjuk, hogy a jegelésnek fájdalomcsillapító hatása van, mivel csökkenti a szövetek hőmérsékletét, szűkíti az ereket, ezáltal csökkenti a gyulladást és a duzzanatot. Azonban felvetődik a kérdés, hogy a rövidtávú előnyös, kellemes hatásnak, hosszútávon lehetnek-e negatív hatásai. 2014-ben több kutatás rávilágított arra, hogy a vérünkben megtalálható gyulladásos sejtek olyan faktorokat termelnek, melyek hozzájárulnak a gyógyulási folyamathoz. Amennyiben sérülések esetén folyamatos jegelést alkalmazunk, akkor pont ezt a gyulladásos választ csökkentjük, ezért hosszútávon pont a szöveti gyógyulást gátoljuk. Ezeket az eredményeket összefoglalva született meg 2019-ban a PEACE&LOVE protokoll.
P=Protection (védelem) – az első napokban kerüljük a fájdalmat okozó tevékenységeket, mozgásokat
E=Elevation (megemelés) -naponta többször emeljük meg (polcoljuk fel) a sérült végtagot a szívnél magasabbra
A=Avoid anti-inflammatory drungs (kerüljük a gyulladáscsökkentőket, ugyanis ezek használata is a gyógyulási folyamatot késleltetik)
C=Compression(kompresszió) – A rugalmas kötésesek vagy a tape használata csökkentik a duzzanatot
E=Education(oktatás) - betegoktatás
&
L=Load (terhelés) – Fontos a megfelelő terhelés a megfelelő időben a sérülés típusától, mértékétől függően. Egy biztos, az, hogy ha ágynak dőlünk és nem használjuk a sérült területet, az semmiképp sem segíti a gyógyulást
O=Optimism (optimizmus)
V=Vascularisation (megfelelő keringés biztosítása) – optimális gyakorlatokkal hozzájárulunk a keringés javításához
E=Exercise (testmozgás, mobilitás) – természetesen kezdetben ellenőrzött körülmények között
Természetesen nem kell innentől száműzi a jégzseléket a mélyhűtőből, hiszen hasznos módja a fájdalomcsökkentésnek. Az erek összehúzása révén, a jég rendkívül jó hatású a duzzanatok, ödémák csökkentése céljából. Túl nagy mennyiségű duzzanat szintén gátolja a gyógyulási folyamatot a szövetekre kifejtett nyomás miatt. Azonban fontos belátnunk, hogy az ész nélküli, folyamatos jegelés épp a sérülések gyógyulását késlelteti. Összefoglalva a lényeg, a jég nem ördögtől való, használata sok tekintetben előnyös, amennyiben nagymértékű duzzanatot vagy szűnni nem akaró fájdalmat tapasztalunk. Amennyiben szükségesnek érezzük a jegelést, mindenképp szorítkozzunk a lehető legrövidebb időtartamra (maximum 15 perc) és használjuk valamilyen köztianyagot. A jég soha ne érintkezzen közvetlen a bőrünkkel. Tartsuk szem előtt, hogy minden esetben érdemes informálódni az újabb kutatásokkal és nem feltétlen a megszokott módszerekre hagyatkozni. Ezzel a saját gyógyulásunkat segítjük.
van den Bekerom MP, Struijs PA, Blankevoort L, Welling L, van Dijk CN, Kerkhoffs GM. What is the evidence for rest, ice, compression, and elevation therapy in the treatment of ankle sprains in adults? J Athl Train. 2012 Jul-Aug;47(4):435-43. doi: 10.4085/1062-6050-47.4.14. PMID: 22889660; PMCID: PMC3396304.
Bleakley CM, Glasgow PD, Phillips N, et al. Guidelines on the management of acute soft tissue injury using protection rest ice compression and elevation. London: ACPSM, 2011.
Dubois B, Esculier JF. Soft-tissue injuries simply need PEACE and LOVE. Br J Sports Med. 2020 Jan;54(2):72-73. doi: 10.1136/bjsports-2019-101253. Epub 2019 Aug 3. PMID: 31377722.
Vuurberg G, Hoorntje A, Wink LM, van der Doelen BFW, van den Bekerom MP, Dekker R, van Dijk CN, Krips R, Loogman MCM, Ridderikhof ML, Smithuis FF, Stufkens SAS, Verhagen EALM, de Bie RA, Kerkhoffs GMMJ. Diagnosis, treatment and prevention of ankle sprains: update of an evidence-based clinical guideline. Br J Sports Med. 2018 Aug;52(15):956. doi: 10.1136/bjsports-2017-098106. Epub 2018 Mar 7. PMID: 29514819.
Talán napjainkban már egyre többeknek egyértelmű, hogy bizonyos esetekben érdemes elkezdeni a gyógytornát, például mozgásszervi műtétek, sérülések után. Azonban rengeteg kérdés fel szokott merülni ilyenkor, például, hogy mikor is érdemes elkezdeni a rehabilitációt. Számos betegség, megváltozott állapot esetében nem is tud róla az illető, hogy esetleg egy gyógytornász tudna neki segíteni. Ebben a cikkünkben ebben szeretnénk segítséget nyújtani.
Egy kis érdekesség: A statisztikák azt mutatják, hogy a derékfájás hátterében, valójában csak 1-3%-ban áll a porckorongsérv.