Természetes emberi tulajdonság a kíváncsiság. Nincs ez máshogy akkor sem, ha valamilyen mozgásszervi panasszal küzdünk. Amikor már hosszabb ideje fennáll a fájdalom, akkor a páciens szeretné, ha a szakember, akit felkeresett pontosan meg tudná mondani, hogy: mi okozza a fájdalmat, mikor fog elmúlni és az mi okból jelentkezett nála. A dolog azonban sajnos nem ilyen egyszerű.

Egy korábbi cikkünkben már alaposan kifejtettük, hogy a fájdalom mennyire összetett jelenség (https://fizioeref.hu/blog/a-fajdalomrol-hasznos-vagy-karos-vagy-ennel-joval-osszetettebb-). Most nem is erről szeretnénk beszélni, hanem arról, hogy mennyire felesleges és talán mondhatni veszélyes jelenség minden probléma esetén igénybe venni a képalkotó vizsgálatokat. Ahogy az elején leszögeztem, az emberi kíváncsiság egy természetes jelenség. Leginkább annak hiszünk, amit látunk is. Azonban sajnos el kell azt fogadnunk, hogy a mozgásszervi problémák esetében a képalkotó eljárások sokszor korlátozott megbízhatósággal rendelkeznek.

Először is nézzük ennek az okait:

• Pozíció, amiben készülnek: Ezek a vizsgálatok legtöbb esetben egy statikus, mozdulatlan helyzetben történnek, érhető okokból. Azonban mozgásszervi panaszok esetében meghatározó tényező a mozgás, a testhelyzet, a terhelés. Pl. MRI vizsgálat mozdulatlan, fekvő testhelyzetben történik, lehet, hogy a páciens fájdalma ilyenkor nincs is jelen, de mondjuk, ha sokat áll, akkor fáj a dereka.

• Nem mozgás közben történik: Egyes mozgásszervi fájdalmak egy adott mozdulatra megjelennek vagy fokozódnak és lehet, hogy statikus helyzetben egyáltalán nem jelentkeznek

• A leírás nagyban múlik a kiértékelő személyen: Radiológus szakorvosok végzik az elkészült képek elemzését, nagy szakértelemmel, a legjobb tudásuk szerint. Azonban tőlük sem várható el, hogy minden felvételt egyformán elemezzenek. Kutatások bizonyítják, hogy itt is lehetnek egyéni tényezők. Sőt, sok esetben a szakorvosok is egyet értenek abban, ha pl. egy folyamat nyomonkövetése a cél, akkor ugyanazon az eszközön készüljön a vizsgálat és lehetőleg ugyanaz a személy értékelje ki a felvételeket. Egy kutatásban egy 63 éves betegről készítettek MRI felvételeket, akinek anamnézisében derékfájás szerepelt, kisugárzó panaszokkal. 10 különböző készüléken történt a vizsgálat, 3 hét leforgása alatt. Ezután a felvételeket 10, egymástól független, radiológus értékelte ki. Összesen 49 eltérést írtak le, azonban egy olyan patológiás eltérés sem volt, amit az összes szakember leírt volna. Egyedül 1 eltérés volt, melyet a 10-ből 9 radiológus megemlített.

• Túl sok eltérés szerepelhet a leleten, nehéz megmondani, hogy melyik áll valóban összefüggésben az adott fájdalommal. Azt sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a fájdalom miatt készült vizsgálat során leírt eltérés nem volt-e jelen már korábban is. Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy tünetmentes populációt vet alá képalkotó vizsgálatoknak. Az eredmények azt mutatják, hogy sok esetben a tünetmentes alanyoknál hasonló arányban vannak jelen egyes elváltozások, mint a tünetet produkáló egyéneknél. Érdemes tehát alaposan mérlegelni, milyen esetben készül a képalkotó vizsgálat. Felmerülhet az a probléma is, ha túl sok eltérés kerül leírásra, az mennyire fokozza a páciens fájdalom miatti szorongását és esetleg ezzel magát a fájdalmát is.

Egy kutatásban 123 18-77 év közötti, vállfájdalommal élő pácienst vizsgáltak. Mindkét oldali vállízületről készítettek MRI felvételt, a fájdalmas és a fájdalommentes oldalról is. A vizsgálat az alábbi elváltozásokat írta le:

• Rotátor köpeny (RK, vállízületet mozgató egyik izomcsoport) tendinopathia (gyulladásos állapot) a fájdalmas oldalon 92%-ban, a fájdalommentes oldalon 88%-ban

• Subacromialis bursitis (vállízületi nyáktömlő gyulladása) a fájdalmas oldalon 54%, a fájdalommentes oldalon 56%-ban

• Vállízületi kopás 1,5%-ban a fájdalmas és 1%-ban a fájdalommentes oldalon

Egy a térdízületet vizsgáló kutatásban, 230 25-75 év közötti résztvevőről készítettek MRI felvételt. Az alanyoknak NEM volt térdízületet érintő fájdalmuk. A képalkotó vizsgálat a következő elváltozásokat írta le:

• 62%-ban valamilyen fokú kopásos elváltozás

• 48%-ban meniscus (térdízületben található porcgyűrű) elváltozás

• 38%-ban valamilyen szalagsérülés

Egy 33 cikket elemző, összefoglaló tanulmány pedig a derékfájás és az MRI vizsgálat eredményei közötti összefüggéseket dolgozta fel. 3110 tünetmentes résztvevő estében a következőket találták:

• A 20 és 30 év közötti alanyoknál 37%, a 80 éves kor felett pedig 96% a porckorong degeneráció előfordulása

• Porckorong kitüremkedést a 20-30 év között 30%-ban, 80 éves kor felett pedig 84%-ban írt le az MRI vizsgálat. Újra hangsúlyozom, olyan egyéneknél akiknél nem volt derékfájdalom!

Összegezve:

• Bármely képalkotó vizsgálat csak a tünetekkel együtt értékelhető!

• A képalkotó vizsgálatok nagyon hasznosak, ha a megfelelő szakember, a megfelelő probléma esetén javasolja az elvégzését.

• A kiértékelést is bízzuk szakemberre.

• Szűrésre, jövőbeli fájdalom megjósolására ezek a vizsgálatok nem alkalmasak!

• A fájdalom összetett jelenség, nem biztos, hogy visszavezethető egy adott okra .

Mozgásszervi panaszok esetén sokszor a részletes funkcionális diagnózis alapján meghatározható a kezelés és csökkenthető, megszüntethető a fájdalom drága képalkotó eljárások nélkül is!

Források:

• Barreto RPG, Braman JP, Ludewig PM, Ribeiro LP, Camargo PR. Bilateral magnetic resonance imaging findings in individuals with unilateral shoulder pain. J Shoulder Elbow Surg. 2019 Sep;28(9):1699-1706. doi: 10.1016/j.jse.2019.04.001. Epub 2019 Jul 3. PMID: 31279721.

• Horga LM, Hirschmann AC, Henckel J, Fotiadou A, Di Laura A, Torlasco C, D'Silva A, Sharma S, Moon JC, Hart AJ. Prevalence of abnormal findings in 230 knees of asymptomatic adults using 3.0 T MRI. Skeletal Radiol. 2020 Jul;49(7):1099-1107. doi: 10.1007/s00256-020-03394-z. Epub 2020 Feb 14. PMID: 32060622; PMCID: PMC7237395.

• Brinjikji W, Luetmer PH, Comstock B, Bresnahan BW, Chen LE, Deyo RA, Halabi S, Turner JA, Avins AL, James K, Wald JT, Kallmes DF, Jarvik JG. Systematic literature review of imaging features of spinal degeneration in asymptomatic populations. AJNR Am J Neuroradiol. 2015 Apr;36(4):811-6. doi: 10.3174/ajnr.A4173. Epub 2014 Nov 27. PMID: 25430861; PMCID: PMC4464797.

• Herzog R, Elgort DR, Flanders AE, Moley PJ. Variability in diagnostic error rates of 10 MRI centers performing lumbar spine MRI examinations on the same patient within a 3-week period. Spine J. 2017 Apr;17(4):554-561. doi: 10.1016/j.spinee.2016.11.009. Epub 2016 Nov 17. PMID: 27867079.