Előző cikkünkben körbejartuk a futás és az ízületi kopásos és gyulladásos tüneteket kapcsolatát, valamint a szervezet adaptációs képességét a futófelülethez. Ha érdekel a téma itt olvashatod: https://fizioeref.hu/blog/a-futasrol
Most pedig a futás porckorongra kifejtett hatását mutatjuk be.
A legújabb kutatások nemhogy nem támasztják alá a futás negatív hatását a gerincünk állapotára, hanem jelenleg úgy tűnik, hogy az olyan jellegű mozgásformák mint a futás, kifejezetten előnyös hatással lehetnek a csigolyaközti porckorongok állapotára nézve.
Korábban azt feltételezték, hogy az emberek porckorong-anyagcseréje túl lassú ahhoz, hogy anabolikusan reagáljon a testmozgásra. Ezen kívül úgy gondolták, hogy a futás (bármilyen sebesség mellett) rázkódó hatása a gerinc könyörtelen kopásának és elhasználódásának forrása. Nem árulunk el nagy titkot, hogy ezeket a felvetéseket bizonyítani korántsem sikerült, így ha ilyen tanácsot hallasz bármilyen forrásból, akár szakembertől is, akkor jobb elgondolkodni, hogy mennyire fogadod azt meg. A frissebb kutatások egyre több esetben azt találják, hogy a megfelelően megválasztott fizikai aktivitás igenis hatást gyakorol a gerincre és porckorongra, pozitív értelemben.
Egyrészt, a szövetek adaptációja a csigolyaközti porckorongban is a terheléssel történik. Tehát a futás közben létrejött rázkódó hatás pont az, amire a gerinc ízületeinek és a porckorongoknak szükségük van. Másrészt egyes vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a porckorong szerkezeti szinten is reagál a fizikai aktivitásra. Rendszeresen futóknál ugyanis jobb porckorong hidratáltságot és magasabb glikozamin-glikán tartalmat tálaltak, a nem sportolókhoz képest.
Visszatérve a porckorong adaptációra, egy kutatásban hosszútávfutók és kocogók (legalább 5 éve rendszeresen futó egyének) esetében kimutattak porckorong hipertrófiát, ami a porckorong magasságának pozitív változását jelenti a csigolyatesthez viszonyítva. Ez a hatás az alsó háti és a deréktáji csigolyák mindegyikén kimutatható volt. A méréseket MRI készülék segítségével végezték.
Egy másik vizsgálatban középkorú hosszútávfutókat vizsgáltak, akik legalább 9-10 éve rendszeresen sportoltak. Eredményül azt kapták, hogy a porckorong magasságuk 20%-al magasabb volt a nem sportolókhoz képest. Fontos azonban, hogy a folyamatos túlterhelés nem jár kedvező hatással, illetve, hogy a pozitív porckorong változásokat nemcsak futók esetében, hanem gyors gyaloglást végző egyéneknél is kimutatták egyes kutatások. A lényeg az ún. rendszeres axiális (tengelyiranyú) terhelés.
Mit vigyünk haza ebből?
Jelen ismereteink szerint nincs olyan kutatás, amely a futás kedvezőtlen hatását tudta volna bizonyítani a gerincünk állapotára nézve.
Ehelyett a kutatások kifejezetten előnyösnek tartják az ún. axiális (tengerirányú) terhelést és dinamikus mozgást rendszeresen végezve, hiszen ezek pozitívan befolyásolhatják a porckorongok és a gerinc állapotát, szemben az inaktivitással!
Derékfájdalom, gerincpanaszok, porckorong probléma esetén sem tiltott a testmozgás! Amennyiben panaszt nem okoz, nyugodtan végezhető, ha pedig bizonytalan vagy keress minket bátran!
Források:
Belavý DL, Quittner MJ, Ridgers N, Ling Y, Connell D, Rantalainen T. Running exercise strengthens the intervertebral disc. Sci Rep. 2017 Apr 19;7:45975. doi: 10.1038/srep45975. PMID: 28422125; PMCID: PMC5396190.
Mitchell UH, Bowden JA, Larson RE, Belavy DL, Owen PJ. Long-term running in middle-aged men and intervertebral disc health, a cross-sectional pilot study. PLoS One. 2020 Feb 21;15(2):e0229457. doi: 10.1371/journal.pone.0229457. PMID: 32084224; PMCID: PMC7034897.
Belavý DL, Albracht K, Bruggemann GP, Vergroesen PP, van Dieën JH. Can Exercise Positively Influence the Intervertebral Disc? Sports Med. 2016 Apr;46(4):473-85. doi: 10.1007/s40279-015-0444-2. PMID: 26666742.