Bármilyen terápia után, ha a tünetek enyhülnek, a(z egészségügyi) szolgáltató és a páciens hajlamosak arra, hogy a kezelésnek azonnal elismerést tulajdonítsanak. Sok esetben kiemelünk egy adott tényezőt, amitől enyhült egy bizonyos fájdalom. A terapeuták idővel és sok esetszám után, egy adott kezelést már tagadhatatlanul hasznosnak ítélhetnek. Emiatt sokszor a kezelés hatékonyságának tudományos igazolását kényelmetlen idő- és erőforrás pazarlásnak tartják. Miért fontos mégis, hogy szakemberként törekedjünk az úgy nevezett "evidanced based", vagyis bizonyítékon alapuló terápiák használatára?

Hiába a napi szinten felhalmozott tapasztalat a diagnosztikai megbízhatóságról és klinikai hatékonyságról, ezek mégis korlátozott értékűek (az eszközök, esetszám, kontroll csoport hiánya stb.) miatt. Illetve az sem utolsó, hogy nem elfogulatlan a szakember sem. A fájdalom kezelésében (és természetesen minden betegség kezelésében) számos zavaró tényező állhat fenn, melyet csak a tapasztalatokra hagyatkozva lehetetlenség kiszűrni. Nem is beszélve arról, hogy a fájdalom mennyire összetett jelenség (erről korábban már írtunk: https://fizioeref.hu/blog/a-fajdalomrol-hasznos-vagy-karos-vagy-ennel-joval-osszetettebb-). Szóval nagyon leegyszerűsítve, arra szolgálnak a tudományos kutatások, hogy ne az "így szoktuk" és "nekem ez vált be" terápiákra hagyatkozzunk, hanem a páciens a lehető legrövidebb idő alatt részesülhessen a neki megfelelő kezelésben.

Természetesen nem azt mondjuk, hogy a szakember tapasztalatai nem érnek semmit, de tisztán csak a tapasztalati úton történő kezelésnek megvannak a limitációi, emiatt tartjuk fontosnak az újabb kutatások ismeretét és azok beépítését a kezelésbe. Ezen kívül nemcsak a fájdalmat, a betegséget, hanem mindig a teljes embert kezeljük, így a dolog korántsem ilyen egyszerű. Sosem elhanyagolható, hanem talán a legfontosabb tényező, maga a páciens.

A kezelés során összegezve fontos a bizonyítékon alapuló terápia kiválasztása, a páciens igényeinek figyelembe vétele és a szakember saját tapasztalata az adott problémáról.

Tehát azt kitárgyaltuk, hogy miért fontos, hogy egy terápia tudományosan alátámasztott legyen, de akkor mégis miért lehet az, hogy egyes esetekben olyan terápiák mellett is meggyőződéssel érvelnek, melyeknek igazoltan semmi hatása? Mely tényezők lehetnek azok, melyek közrejátszhatnak abban, hogy egy nem megfelelő terápiát mégis sikeresnek vélnek?

• Az idő: A betegségeknek vagy egy fájdalmas epizódnak mindig van egy természetes lefolyása. Idővel jobban lesz az ember, akár anélkül is, hogy kezelés történne (beleértve a gyógyszeres kezelést is). Sok olyan terápiás eljárásról hallani, amiről úgy számolnak be a páciensek, hogy akár több évet is jártak és végül segített. Gondoljunk bele, ilyen esetben biztosan ki lehet azt jelenteni, hogy a javulás az adott kezelés hatására történt? Vagy esetleg sokkal valószínűbb, hogy a probléma az idő előrehaladtával magától is ugyanennyire javult volna? ( Visszakanyarodva ezért is fontos a tudományos alátámasztás :) )

• Regresszió, mint statisztikai jelenség. Ha egy 0-10-ig terjedő skálán mérjük a fájdalmat, akkor általános jelenség, hogy egy kezelés elején magasabb pontszámmal jellemezzük azt, míg az idő előrehaladtával ez az érték nagy valószínűséggel az átlag felé mozdul el. Így a fájdalom skálán nézve ez általában egy alacsonyabb pontszámot jelent.

• Hit: Mind a betegnek, mind pedig a terápiát nyújtó egyénnek a hite az adott kezelésben rengeteget számít. Ha valaki, hisz valamiben sokkal nagyobb eséllyel fog meggyógyulni. Emellett a szakember is sokkal hatékonyabb, ha meggyőződéssel végez valamit, amiről meg tudja "győzni" a páciensét. Ugyanez igaz fordítva is. Ha egy páciens elmegy a szakemberhez és nem hisz abban, amit csinálnak vele, fejen is állhat a terapeuta, valószínű, hogy nem fog tudni segíteni az illetőnek.

• Elhatározás: Amikor valaki felkeres egy szakembert, akkor már megfogalmazódik benne, hogy változtatni akar a mostani helyzetén és jobban szeretne lenni. Ez már egy óriási lépés előre, pedig kezelés (még) nem is történt! Az édes kevés, ha a csak szakember akarja meggyógyítani a pácienst, de ő maga nem határozta el magát.

• Placebo hatás: Egyes esetekben már maga a helyzet is segíthet, hogy a páciens találkozik egy (egészségügyi) szakemberrel. Ide tartozik a fehér köpeny, egy mosoly, a magabiztosság a témában, a falra kitett oklevelek. Ezek mind-mind befolyásolhatják a kezelés kimenetelét.

• Kapcsolat: Szintén a terapeutával létrejövő kapcsolatról van itt szó, ami már akkor létrejön, amikor a páciens belép a rendelőbe. Az első benyomás mindig nagyon meghatározó. Egy tudatos szakember ezen a kapcsolaton is "dolgozik". Több tanulmány kimutatta, hogy ennek a kapcsolatnak minősége meghatározó szerepet játszik a kezelés kimenetelében. Ide tartozik az is, hogy a szakember mennyire tudja bevonni a pácienst a saját gyógyulási folyamatába. Minél jobban részt vesz a beteg a saját kezelésében, annál könnyebb lesz gyógyulási folyamat.

• A megerősítési torzítás: Ez egy hajlam arra, hogy a döntéshozó (itt a szakember) olyan információt keressen, értelmezzen, előnyben részesítsen és felidézzen, mely megerősíti, alátámasztja a már meglévő hitét vagy elképzelését. Sokszor a szakember részéről ez nem is egy tudatos jelenség. Amikor valaki nagyon hisz egy adott, akár hatástalan terápiában, akkor hajlamos lehet úgy feltenni a kérdéseket és úgy alakítani a másik válaszait rá, hogy a saját elképzeléseit támassza alá.

Mit vigyünk haza ebből?

Sokszor nem is tudatosul az emberben, hogy mennyi minden befolyásolja a kezelés/ a betegség/ a fájdalom lefolyását. Egy kicsit más perspektívából szerettük volna megvilágítani, azt hogy egyes kezelések miért tudnak ”működni", annak ellenére, hogy bizonyítottan hatástalan a terápia, illetve, hogy egy sikeres kezelést mennyi minden befolyásolhat. Összegezve a dolgokat, láthatjuk, hogy a saját hitünk, elhatározásunk, tudásunk az adott problémáról mennyit hozzátehet a gyógyuláshoz. Páciensként nagyon fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk.

Mindezek mellett, szakemberként, fontosnak tartjuk, hogy lehetőség szerint "evidanced based", vagyis bizonyítékon alapuló terápiákat alkalmazzunk a fizioterápiában is, megfelelő páciens edukáció mellett, mely rálátást ad a terápiás folyamatra, így növelve a gyógyulás esélyét.

Források:

• Hartman SE. Why do ineffective treatments seem helpful? A brief review. Chiropr Osteopat. 2009 Oct 12;17:10. doi: 10.1186/1746-1340-17-10. PMID: 19822008; PMCID: PMC2770065.

• Rita B. Ardito and Daniela Rabellino. Therapeutic Alliance and Outcome of Psychotherapy: Historical Excursus, Measurements, and Prospects for Research Front Psychol. 2011; 2: 270. Published online 2011 Oct 18. doi: 10.3389/fpsyg.2011.00270.

  PMID: 22028698; PMCID: PMC3198542