EREF fizioterápia - Gyógytorna Székesfehérváron

Porckopás és amit tudni kell róla

blog-image

Porckopás. Legyen szó a csípőről, térdről vagy akár a derékról. Számtalan állítás, jótanácsok hada hangozhat el a témában. Vajon helyesek ezek az információk? Azért fáj a térdem, mert nincs benne folyadék? Futhatok vele? Vagy netán további problémát okozhatok a mozgással? Ezekre a kérdésekre mind-mind válaszolunk most.



Mi okozza a fájdalmat porckopás esetén?

A porckopás (osteoarthrosis) egy degeneratív folyamat, ahol az ízületek felszínét borító porcréteg elvékonyodik, sérül, amely alapesetben szükséges az ideális mozgáshoz. Bármely ízületet érintheti. Leggyakrabban a kor előrehaladtával nő az előfordulása, de a fiatalabb korosztályban is megjelenhet. Az általános tévhittel szemben a fájdalmat nem tisztán az okozza, hogy a csontvégek porcborítása csökken. Hallani sokszor olyan állítást is, hogy kopás esetén "csont a csonttal" érintkezik. Egyrészt az ízületi folyadék ebben az esetben is jelen van, szóval ez ilyen formában nem helyes. Természetesen egy ilyen ízület biomechanikája már nem kedvező és számos olyan folyamatot beindíthat, amely fájdalomhoz vezethet. Másik oldala a dolognak, hogy a fájdalom jelensége ennél sokkal összetettebb és nem tisztán fekete vagy fehér.

Nézzünk egy érdekes tényt. Kutatások kimutatták, hogy 40 év felett, a térdízületről készült képalkotó vizsgálatok 19-43%-ban találtak kopásos elváltozásokat, a fájdalom megélése nélkül! Tudjuk azt is, hogy kisebb kopásos tünetek is járhatnak nagy fájdalommal, de fordítva is igaz lehet. Elképzelhető, hogy a képalkotó vizsgálat súlyos kopást ír le, de az illetőnek nincsenek nagy panaszai. Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a képalkotó vizsgálat és a fájdalom vagy a funkció csökkenése között nincs összefüggés.

Tehát a kopásos elváltozások okozhatnak fájdalmat, de nem minden esetben mondhatjuk ki teljes bizonyossággal, hogy tisztán ez annak az egyedüli okozója. (Erről bővebben olvashatsz itt: https://fizioeref.hu/blog/a-fajdalomrol-hasznos-vagy-karos-vagy-ennel-joval-osszetettebb-)

Hasznosabb lenne arra koncentrálnunk, amit befolyásolni tudunk. Az ízületek szerkezete, struktúrája adott, de ez csak egy része a fájdalomnak. Ezzel szemben a mentális és fizikális stressz, hogy mennyire vagyunk érzékenyek, az aggódás a fájdalom miatt mind-mind általunk befolyásolható tényezők. Érdemes ilyenkor átgondolni, mi az, amin saját magunk tudunk változtatni, annak érdekében, hogy enyhítsük a fájdalmat. Csak, hogy pár dolgot említsünk: több alvás, rendszeres testmozgás, találni valami hobbit, amit szívesen végzünk, optimistább hozzáállás és még sorolhatnánk.



Mi a helyzet testmozgás közben?

Amennyiben terheljük és stressznek tesszük ki az adott ízületet, ne aggódjunk, nem fogjuk később "meginni a levét." Testünk egy erős szerkezet, amely nagyon is képes adaptálódni a különböző terhelésekhez. A testmozgás során "nem használódik el" egyik ízület és az ízületi képletek sem. Egy ízület rongálódása vagy egy nagyobb trauma vagy folyamatos mikrotraumák hatására jöhet létre, de semmiképp sem a normális terhelés hatására.



Milyen az optimális terhelés?

Olyan szinten és erősséggel végezzük a mozgást, amely számunkra elviselhető. Nézzük számokban egy 0-10-es skálán, ahol a 0 az, amikor egyáltalán nincs fájdalom, 10 pedig az elviselhetetlen kategória. 3-5-ös erősségű fájdalom a 10-es skálán, fizikai aktivitás közben, még rendben van. Ezenkívül figyeljünk arra, hogy a testmozgás után, másnapra a fájdalom a megszokott szintre visszaáll-e, illetve továbbra is meg tudjuk-e csinálni a megszokott tevékenységeket, pl. lépcsőzés. Érdemes kísérletezni a fájdalommal, de nem szabad túl messzire sem menni. Amennyiben szokatlan erős fájdalmat érzünk, duzzanat jelentkezik az ízület körül vagy nagyobb eltérést tapasztalunk funkció közben, akkor érdemes visszább venni, akár pár napig, hétig és később szép lassan felépíteni (újra) a mozgást. Ebben az esetben a szervezetünk jelzi, hogy túl nagy volt a terhelés.

Tehát a testünk adaptálódik a stresszhez. Nem kell kerülni a fizikai aktivitást, sőt! Ha terheljük az ízületet (természetesen fokozatosan), akkor az egyre erősebbé, ellenállóbbá és egészségesebbé válik. Fontos azonban a fokozatosság, a mozgásforma fokozatos felépítése, mivel ezáltal tud a szervezet alkalmazkodni. Mozgásszervrendszerünk egyes részeinek mind-mind megvan a "saját" stressz forrása, melynek rendszeresen kitéve ellenállóbbá válik. Csontjainknak az ütközés, izmainknak az erősítés, az ízületnek, inaknak pedig a terhelés. Ez nem csak prevenciónál fontos, hanem ha már van tünet, pl. porckopás esetén is!

Emellett maga a mozgás, nem csak az ízületekre, hanem az általános egészségre, mentális jólétre és az idegrendszerre is jótékony hatással van. (Erről itt olvashatsz bővebben: https://fizioeref.hu/blog/setara-fel-de-megis-miert)



Mi újság a túlsúllyal?

Porckopás és a testsúly kérdése elég megosztó téma. Egyből az első, ami szembejöhet ilyenkor jótanácsként, hogy tessék lefogyni, mert addig hiába minden kezelés. Egyfelől természetesen, nem mindegy a testsúly az ízületek terhelése szempontjából. Azonban a szervezetünk elég jól adaptálódik ehhez is és az ízületekben ilyen esetben kimutatható metabolikus változások jönnek létre. Egy kutatásban a porckopás okozta tünetek enyhülését vizsgálták túlsúllyal élőknél, 3 csoportban.

Az első csoportban csak a diétát vezették be, a második csoportnál csak a mozgást, a harmadiknál a diétát és a mozgást is. 18 hónapig követték a résztvevőket. Mindhárom csoportnál volt pozitív fejlődés. Leghatásosabb a harmadik csoportnál (mozgás+diéta) volt, de(!) a második csoportnál (mozgás) is nagyon hatásos eredményeket értek el Milyen következtetést vonjuk le ebből? Fontos a testsúly, de ha nem az a típus vagy, aki könnyen ledobja a kilókat, akkor is érdemes elkezdeni a rendszeres testmozgást, mivel az önmagában is segíthet. Plusz faktor, hogy a rendszeres mozgás hatására akarva, akaratlanul az ember úgy is formálódik. :)



Nézzük a futást!

A futás démonizálása elég gyakori kopásos tünetek, illetve úgy általában bármilyen mozgásszervi betegség esetében. Ilyenkor is a lényeg a fokozatosság és a szervezet jelzéseinek követése. Nem magával a futással van probléma, hanem annak a nem megfelelő végzésével.

Egy kutatásban hobbi futókat hasonlítottak össze olyanokkal, akik nem végeztek rendszeres testmozgást. Eredményül azt kapták, hogy a futóknál kisebb százalékban fordult elő porckopásos elváltozás, mint a nem mozgó kontroll csoportban. Ezen kívül azt is kimutatták, hogy azoknál a futóknál, akiknél jelen volt kopásos tünet, az nem rosszabbodott az idő előrehaladtával.

Tehát nem kell kerülni, sem abbahagyni a futást, mondván, hogy rosszat tesz az ízületeknek.



Mit érdemes megjegyezni ebből?

  • Van ízületi (szinoviális) folyadék a két csontvég között porckopás esetén is.

  • A porckopás nem egy olyan betegség, amely minden esetben rosszabbodik.

  • A mozgás (minden formában, futás, túrázás, konditermi edzés stb.) hatására a fájdalom átlagosan 40%-al enyhül.

  • Legjobb fizikai aktivitás, ha csinálsz valamit, amit szeretsz! Majd csináld egy kicsit többször!

  • Ha mozogsz akkor is, amikor fáj, nem teszel rosszat az ízületeidnek.

Források:

  • Culvenor AG, Øiestad BE, Hart HF, Stefanik JJ, Guermazi A, Crossley KM. Prevalence of knee osteoarthritis features on magnetic resonance imaging in asymptomatic uninjured adults: a systematic review and meta-analysis. Br J Sports Med. 2019 Oct;53(20):1268-1278. doi: 10.1136/bjsports-2018-099257. Epub 2018 Jun 9. PMID: 29886437; PMCID: PMC6837253.

  • Lo GH, Musa SM, Driban JB, Kriska AM, McAlindon TE, Souza RB, Petersen NJ, Storti KL, Eaton CB, Hochberg MC, Jackson RD, Kwoh CK, Nevitt MC, Suarez-Almazor ME. Running does not increase symptoms or structural progression in people with knee osteoarthritis: data from the osteoarthritis initiative. Clin Rheumatol. 2018 Sep;37(9):2497-2504. doi: 10.1007/s10067-018-4121-3. Epub 2018 May 4. PMID: 29728929; PMCID: PMC6095814.

  • Bennell KL, Hinman RS. A review of the clinical evidence for exercise in osteoarthritis of the hip and knee. J Sci Med Sport. 2011 Jan;14(1):4-9. doi: 10.1016/j.jsams.2010.08.002. Epub 2010 Sep 17. PMID: 20851051.

  • Messier SP, Beavers DP, Queen K, Mihalko SL, Miller GD, Losina E, Katz JN, Loeser RF, DeVita P, Hunter DJ, Newman JJ, Quandt SA, Lyles MF, Jordan JM, Callahan LF. Effect of Diet and Exercise on Knee Pain in Patients With Osteoarthritis and Overweight or Obesity: A Randomized Clinical Trial. JAMA. 2022 Dec 13;328(22):2242-2251. doi: 10.1001/jama.2022.21893. PMID: 36511925; PMCID: PMC9856237.

  • Manaye S, Cheran K, Murthy C, Bornemann EA, Kamma HK, Alabbas M, Elashahab M, Abid N, Arcia Franchini AP. The Role of High-intensity and High-impact Exercises in Improving Bone Health in Postmenopausal Women: A Systematic Review. Cureus. 2023 Feb 5;15(2):e34644. doi: 10.7759/cureus.34644. PMID: 36895528; PMCID: PMC9990535.

  • Alentorn-Geli E, Samuelsson K, Musahl V, Green CL, Bhandari M, Karlsson J. The Association of Recreational and Competitive Running With Hip and Knee Osteoarthritis: A Systematic Review and Meta-analysis. J Orthop Sports Phys Ther. 2017 Jun;47(6):373-390. doi: 10.2519/jospt.2017.7137. Epub 2017 May 13. PMID: 28504066.

  • https://www.oaoptimism.com/